Ünnepeljünk együtt!
A kialakult veszélyhelyzet miatt 2020. november 11-től a további intézkedésig a személyesen igénybe vehető szolgáltatásokat szüneteltetni kell!
Mint könyvtáros úgy gondoltam, ha más kép nem lehet, akkor legalább online próbálok meg önöknek egy kis emlékeztetőt készíteni az adventi szokásokról.
Advent minek a kezdete?
Advent karácsony előtt 4 héttel kezdődik, pontosabban december 25-e előtti négy vasárnap és a köztük lévő hétköznapokat nevezzük adventi időszaknak. Adventtel veszi kezdetét a karácsonyi ünnepkör, ami egészen vízkeresztig, január 6-áig tart. Valamint adventtel kezdődik meg hivatalosan az új egyházi év is.
Az advent szó a latin adventus szóból származik, melynek jelentése “eljövetel”, adventus Domini, azaz az Úr eljövetele. Ez egy várakozási időszak, melyen a keresztény hívő emberek Jézus Krisztus születésére, az Úr eljövetelére készülődnek testileg (böjtöléssel) és lelkileg (imával, befelé fordulással, lecsendesedéssel) is.
Advent első vasárnapja 2020
Az, hogy egy évben hányadikára esik advent első vasárnapja, mindig attól függ, hogy karácsony napja, azaz december 25-e éppen a hét milyen napjára esik. Általánosságban elmondható, hogy ez vagy november végi dátum, vagy pedig december eleji, és a Szent András napjához (november 30.) legközelebbi vasárnap.
Advent 1. vasárnapja 2020-ban: 2020. november 29.
Adventi időszak 2020-ban:
- Advent első vasárnapja: november 29.
- Advent második vasárnapja: december 6.
- Advent harmadik vasárnapja: december 13.
- Advent negyedik vasárnapja: december 20.
Adventi szokások
Advent többek között az elmélyülés és a lecsendesedés időszaka is. Régebben ez az időszak szigorú böjttel járt együtt, ez mára már enyhült, a legtöbb helyen el is tűnt. Egyes vidékeken, vallásosabb családokban még advent péntekjein böjtölnek, húsmentes ételeket esznek. Adventben nem szokás hangos mulatságokat, lagzikat tartani.
Adventi időszakban a legtöbb templomban tartanak rorátét, ami hajnali misét jelent (nevezik még angyalmisének vagy aranymisének is). Advent első vasárnapjától egészen karácsony első napjáig minden hajnalban együtt imádkoznak a hívek Szűz Mária tiszteletére, együtt élik meg a várakozás időszakát.
Az adventi időszakhoz többféle szokás is kötődik. A két legismertebb az adventi koszorú készítése, illetve az adventi naptár:
Az adventi koszorú készítése egészen újkeletű szokás, de gyorsan közkedvelt lett az egész világon. Mióta készítjük és mit jelentenek az egyes gyertyák?
Az adventi koszorú története
Az advent már nagyon régóta egy várakozási idő karácsony előtt. Egyben egy lecsendesedés, önmagunk és a család felé fordulás, illetve egy előkészületi időszak. Az adventi koszorú készítése azonban egy egészen újkeletű szokás, csak a 19-20. században terjedt el. Először egy német evangélikus lelkész készített “adventi koszorút”, ami a ma ismert adventi koszorútól kicsit messze áll, főleg méreteiben.
Johann H. Wichern német evangélikus lelkész volt az,
aki 1839-ben először elkészítette a ma ismert adventi koszorú ősét. Mégpedig úgy, hogy egy szekérkereket függesztett fel az általa alapított hamburgi gyermekotthonban, amire 24 gyertyát tett (4 nagyobb fehéret – ami a 4 vasárnapot jelképezte – és 20 kisebb piros gyertyát, amit a hétköznapokon gyújtottak meg) és minden nap meggyújtott egyet karácsonyig.
Így nézhetett ki Wichern evangélikus lelkész adventi koszorúja: vasárnapokra fehér, hétköznapokra és szombatokra piros gyertyák jutottak
A koszorú hamar népszerű lett az evangélikus templomokban, majd 1925-től a katolikusok is kezdték átvenni a már egyszerűsített (4 gyertyás változat) adventi koszorú készítés szokását.
Az adventi koszorú gyertyái
Manapság a hagyományos adventi koszorút fenyőágakból szokták készíteni (persze vannak nagyon modern, a hagyományostól eltérő kivitelezések is) és 4 gyertyával jelölik a 4 adventi vasárnapot. A hagyományos változatban három (az első, a második és a negyedik) gyertya színe a lila (a bűnbánat színe). Advent 3. vasárnapja, az öröm vasárnapja, ezért a harmadik gyertya színe a rózsaszín.
A gyertyákat advent vasárnapjain gyújtják meg (vagy néhol előző este), minden vasárnap eggyel többet. Egészen advent negyedik vasárnapjáig, amikor mind a 4 gyertyát meggyújtják. Sok helyen aztán a karácsonyi asztal díszeként szolgál.
Minden gyertya szimbolizál valamit és a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
- Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit – lila gyertya);
- zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény – lila gyertya);
- Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
- Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet – lila gyertya).
Az adventi koszorú egy olyan kapocs, ami összeköti a templomot, a vallást, az egyházat az otthonainkkal. Egy paraliturgikus szokás, ami azt jelenti, hogy nem is liturgikus (nem egyházi szertartáshoz tartozó), de nem is teljesen profán szokás.
Advent vasárnapjaira használatosak a bronzvasárnap (advent 2. vasárnapja), az ezüstvasárnap (advent 3. vasárnapja) és az aranyvasárnap (advent 4. vasárnapja) kifejezések is. Ezt Magyarországon a szocializmus hozadéka, amikor a vallást szerették volna minél jobban kiszorítani az emberek életéből. Ebben az időben a karácsonyt fenyőünnepnek nevezték hivatalos körökben, illetve az ajándékokat is a Télapó hozta (Mikulás és Jézuska helyett).
Adventi koszorú házilag
Az adventet megelőző hetekben már az összes virágüzletben és nagyobb áruházban válogathatunk a számtalan, szebbnél szebb koszorúk közül. Azonban az adventi koszorú házilag is elkészíthető. Sőt, saját kezűleg készítve még nagyobb értéke lesz, főleg ha a család együtt készíti.
Néhány kép inspirációként az idei adventi koszorú elkészítéséhez:
Az adventi koszorú mellett a másik közkedvelt adventi szokás az adventi naptár készítés. De honnan ered ez a szokás?
Adventi naptár története
Ahogyan az adventi koszorú készítésének szokása, úgy az adventi naptár készítés is egy német területről származó szokás. Először egy német anyuka készített a kisfiának a maihoz hasonló adventi kalendáriumot 1900 környékén.
Mivel Gerhard (a kisfiú, akinek az első naptár készült) már hetekkel karácsony előtt türelmetlenkedett, ezért anyukája kitalálta számára az adventi naptárt: egy kartonlapot 24 részre osztott fel és mindegyik részre rátűzött egy-egy csokoládét. Ebből Szentestéig minden nap egyet ehetett meg a fiúcska. A legenda szerint a kisfiú felnőtt korában sem felejtette el ezt a kedves szokást és egy egész vállalkozást épített az adventi kalendáriumok készítésére.
Magyarországon a 20. század elejétől kezdett elterjedni. A hagyományos adventi naptár egy kartonból készített vékony dobozka, melyen 24 ablak jelzi a december 1-jétől karácsonyig fennmaradó 24 napot. Ha kinyitjuk az aznapi kis ablakot, kis csokoládéformát találunk benne. December 1-től 24-ig minden nap egyet nyithatunk ki a kis ablakokból, és egyet ehetünk meg a csokoládéból.
Adventi naptár
Természetesen ma már ennek is vannak modern formái, sőt már nemcsak csokoládét, de kisebb ajándékokat is szokás adni főleg a gyermekeknek.
Modern adventi naptár
Egy idézettel zárom soraimat, köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
Maczega Mártonné
könyvtáros
Mert az ünnep attól sokkal szebb lesz,
ha gyertyafényben rá emlékezünk
s tudom-onnan fentről ő is nézi:
Ugye mindenkit szeretünk?
Jusson szép szóból bárkinek!
Simogató, ölelő kezekből,
mosolytól csillogó szemekből
áradó tűz gyújtson fényeket!
Muzsika szálljon a gyermek kacajból,
áhitat járja át a lelkeket!
A szeretetet, mit tőle tanultunk
naponta adjuk át mindenkinek.
Kéked Község Önkormányzata, kékedi könyvtár és a Kékedért Alapítvány
vezetősége, dolgozói és tagjai:
Mindenkinek koronavírus mentes jó egészséget kívánunk!
Vigyázzunk magunkra!
Vigyázzunk egymásra!
